Győr tájékozódási lehetőségek? Vállalkozásunk fő tevékenysége a tájékozódásos lehetőségek bemutatása a Győrbe és környékére látogató családoknak.

Csónakos szobor

A csónakos szoborként ismert alkotás a győri Baross Gábor úton, a sétálóutca közepén található. Paulikovics Iván 1997-es alkotása a Nosztalgia egy letüt életkor után címet viseli, egyránt nagy népszerűségnek örvend a győriek és az idelátogatók körében is.

Pulzus szobor

A Dunakapu tér Mosoni-Duna felőli oldalán áll Pál Zoltán 2015-ben átadott, figyelemfelkeltő, modern alkotása, a Pulzus-szobor. A négy méter átmérőjű, lencse alakú szobor 360 fokban elfordítható, s benne visszatükröződik a tér, a folyó és a Káptalandomb panorámája. A szoborban szimbolikusan megjelennek a városnak a történelem során viselt nevei - Arrabona, Jaurinum, Raab, Janik kala, Győr – és négy folyója, a Duna, a Rába, a Rábca és a Marcal.

Könnyező Szűz-kegykép

A kegyjép a győri Nagyboldogasszony-székesegyházban található. Egyik legfontosabb vallási ereklyénket egy több tízezer életet megnyomorító háborúnak "köszönhetjük". A nyugat-írországi Galway volt a cromwelli hódításnak legtovább ellenálló végvár, mely 1651-ben esett el. A katolikusokat üldözőbe vették, és több mint ötvenezer embert küldtek kényszermunkára az angol gyarmatokra. Az egyházi méltóságokat is száműzték, néhányukat a mai Belgiumba – köztük Walter Lynch püspököt is. Az írországi katolikusok mellett ő ennek a történetnek a hőse, aki a szóban forgó Madonnát – ami családi ereklye volt – a biztos pusztulás elől menekítette meg. Belgiumból sikerült Bécsbe szöknie, ott ismerte meg az akkori győri püspököt, Püsky Jánost, akivel hamar szoros barátságot kötött. Püsky meghívta őt, hogy püspöki helynökként és kanonokként legyen a győri Káptalan tagja. Walter Lynch 1655-ben érkezett városunkba, és 1663-ban bekövetkezett haláláig itt is élt, Bazilikánk kriptájában nyugszik ma is. Halálakor azzal fejezte ki háláját, amiért az itteni közösség befogadta őt és új otthont nyújtott neki, hogy a Győri Egyházra hagyományozta a nagy becsben tartott festményt. A kegykép azonban úgy tűnik, kapcsolatban maradt hazájával, ahol tovább folytatódott a katolikusok üldözése. Az angol parlament kegyetlen tréfájának tűnhet, hogy az Írország apostolának és az ír katolikusok védőszentjének, Szent Patriknak ünnepén, március 17-én került kihirdetésre az ír püspököket végleg száműző dekrétum 1697-ben. Ezen a napon, reggel hat és kilenc óra között a Szűzanya a győri székesegyház falán vérrel könnyezett számtalan hívő és egyházi méltóság szeme láttára. Vallási és társadalmi hovatartozástól függetlenül tömegek jártak a jelenség csodájára. A cseppeket fehér gyolcskendővel itatták fel, melyet később ezüst keretbe foglaltak, és a mai napig az Egyházmegye kincstárában őriznek. Messzeföldön híre ment az eseménynek, és néhány hónappal később császári parancsra Bécsben is körmenetben hordozták körbe a festményt. A vérrel könnyezés 200. évfordulóján írországi küldöttség is jelen volt városunkban, 2003-ban pedig – a cromvelli hódítás lezárultának 350 éves évfordulója alkalmából – Pápai Lajos győri püspök a kép másolatát a Galway megyei Loughrea-ba vitte. Kevesen tudják, hogy a Könnyező Szüzet Győrben "Ír Madonna"-ként, míg Írországban "Győri Miasszonyunk"-ként ("Our Lady of Győr") is ismerik. További érdekes párhuzam, hogy a Galway megyeieknek harminc kilométerrel arrébb, Eyrecourt városkában is van egy nagy becsben őrzött Madonnájuk, a Clonferti Miasszonyunk, akihez több ezer zarándok érkezik minden májusban. A 14. századi, tölgyfából faragott, festett szoborról azt mesélik, hogy a cromwelli katolikusüldözés idején elrejtették, majd a 19. század elején egy favágó találta meg egy hatalmas tölgyfa odvában, mikor a fa vérezni kezdett ott, ahol a fűrésze belevágott.

Loyolai Szent Ignác bencés templom

A XVII. század első felében épült templom szintén a jezsuita rend kezdeményezésére épült. A Baccio del Bianconak tulajdonított tervek alapján Bartolomeo és fia, Giacomo Torre építőmesterek kivitelezték. A gimnázium és a rendház közé ékelt egyhajós templom a római jezsuita anyatemplom, az Il Gesù mintájára készült. A homlokzaton a felirat arról árulkodik, hogy a Szűzanyának és a jezsuita rend alapítójának, Szent Ignácnak szentelték, az 1641-es évszám pedig a felépítés befejezésének évére utal. A templom belseje a hazai korai barokk építészet ritka példája, melyből csak részletek maradtak ránk a későbbi nagyszabású átalakítások miatt. Ilyenek az 1662-re elkészült kápolnafülkék stukkódíszítései és freskói. A három-három kis fülke közül talán a középsők a legérdekesebbek: a baloldali Palermói Szent Rozália kápolnája, a vele szemben lévőben pedig a XVII. századi Győr és Pannonhalma képe látható. E nagy átépítés során, 1721-ben nyerte el mai alakját a homlokzat és a torony két frissen restaurált sisakja a harangokkal, melyek közül a harminchárom mázsás Szent Benedek harang élte csak túl a századok viharait. Az 1740-es években alakult ki a templombelső, ahogyan ma láthatjuk: ekkor készültek a mennyezeti freskók, a főoltár, a bútorzat. A kivitelezők győri és bécsi mesterek voltak, a főoltár szobrait Joseph Rössler bécsi szobrász faragta. A főoltár Szent Ignácot ábrázoló festménye és a mennyezeti freskók Paul Troger keze munkái, a pazar kivitelű szószék a pozsonyi Gode Lajos műve. Sajnos a névtelenségbe vesznek azok a mesterek, akik a padokon és ajtókon látható csodálatos faragványokat készítették. Az 1757-ből származó orgona a győri orgonaépítő mester, Burghardt Gáspár munkája volt. Jelenleg új orgona készül a templom számára, hogy újra életre kelhessen a pompás hangversenyek tradíciója, melyek a barokk időkben a város legfontosabb kulturális eseményei közé számítottak.

Szent László herma

A Szent László herma Magyarország harmadik legjelentősebb szakrális emléke a Szent Jobb, illetve a Szent Korona mellett. A hermát a győri Bazilika gótikus Héderváry-kápolnájában őrzik, a mellszobor alakú ereklyetartó a lovagkirály koponyájának egy darabját rejti Bátran nevezhetjük a magyar ötvösművészet legmeghatározóbb alkotásának.

A szent ereklyét Náprághy Demeter erdélyi püspök 1607-ben egy protestáns lázadás miatt menekítette Győrbe. A herma az 1763-as földrengéskor vált igazán jelentőssé, amikor a győriek Szent László király közbenjárását kérték, amely meghallgatásra talált és a város megmenekült a pusztulástól. Ettől az évtől kezdve Szent László ünnepén, június 27-én fogadalmi körmenetet tartanak a lovagkirály tiszteletére.

Győri Keresztút

A 2019-ben átadásra került Győri Keresztút tizennégy állomása egy egy kilométer kerületű kör határvonalán helyezkedik el, amely a győri Nagyboldogasszony-székesegyháztól indulva érinti a Dunakapu teret, a Széchenyi teret, a Bécsi kapu teret, majd a székesegyházhoz érkezik vissza. Tizenkét Győrhöz kötődő kortárs művész alkotásai kerültek felfüggesztésre az említett útvonalra eső épületeken. A stációkat sötétedést követően megvilágítják. A Túrám elnevezésű applikációval nemcsak az állomások pontos helyét találhatjuk meg, segítségével megismerkedtünk Jézus passiójának egyes állomásaival, azok kultúrtörténeti és művészeti vonatkozásaival. Fotó: Tóth Zoltán

Görögkatolikus templom

Karmelita templom és rendház

Kollonich Lipót győri püspök, később esztergomi érsek jelölte ki Győrt, mint az egyik várost, ahol a Németországból érkező karmelita rend megtelepedhetett. 1697-ben három karmelita szerzetes érkezett városunkba azzal a megbízással, hogy a rendnek telket vásároljanak. A Bécsi kapu közelében megvásárolt Perger-házra esett a választásuk, itt alakítottak ki néhány cellát és egy kápolnát, amit még ebben az évben felszenteltek. Egy éven belül azonban olyannyira megnövekedett a testvérek száma, hogy kérvényezték a szomszédos, rossz állapotban lévő katonai építészeti hivatal rendelkezésükre bocsátását I. Lipót királytól. Meg is kapták és el is kezdték az átépítés munkálatait, húsz évet áldoztak rá, végül mégis le kellett bontani az eredeti épületet, annyira menthetetlenek voltak az alapjai. Így kapta az új rendház és templom terveinek elkészítéséről szóló megbízást az építész Athanáz testvér, polgári nevén Wittwer Márton.

Városunkban több egyházi épület építése is a nevéhez fűződik, mint pl. a Német Ispita temploma, vagy a Kálvária-domb kápolnái. A munkálatok 1714-ben kezdődtek meg, először a rendház nyugati, Rábával párhuzamos szárnya készült el, 1725-ben pedig a templom. Szerkezetileg különlegesnek számít az ovális alaprajz és a különálló torony. A homlokzaton Szűz Mária, Avilai Szent Teréz és Keresztelő Szent János szobrait láthatjuk. A mellékoltárok festményei a nápolyi származású osztrák festő, Martino Altomonte munkái. A szentek szobrait a Dél-tiroli Ferdinand Stuflesser készítette a XIX. században. Bár kevesen ismerik a nevét, ő faragta a padovai Szent Antal Bazilika egyik faoltárát is.

A templom jobb oldalán egy nyitott kápolnában a város és a magyarországi barokk egyik legszebb szobrászati alkotását csodálhatjuk meg, a Hab-Mária szobrot. Alkotója bizonyos források szerint Giovanni Giuliani velencei születésű szobrászmester, aki 1690-ben telepedett le Bécsben. Ő volt azon művészek egyike, akinek köszönhetően az északolasz barokk irányzat utat nyert és felvirágzott Ausztriában, és ezzel együtt a Monarchia többi területén. Emellett a templom freskóit készítő Altomonte barátja volt, egymás mellett nyugszanak a heiligenkreuzi kolostor temetőjében.

A szobrot az első győri árvízi emléknek is tekinthetjük, a nevét is onnan kapta, hogy neki tulajdonították a Rába áradatának megfékezését. 1735 között készült mészkőből, kék színben pompázott és a Sétatéren, a Radó-sziget vár felőli oldalán állt. Ahogyan a talapzaton álló feliratból is kiderül, 1861-ben felújították, majd onnan került át mai helyére 1891-ben.        

Református Templom

Kollonich Lipót győri püspök, később esztergomi érsek jelölte ki Győrt, mint az egyik várost, ahol a Németországból érkező karmelita rend megtelepedhetett. 1697-ben három karmelita szerzetes érkezett városunkba azzal a megbízással, hogy a rendnek telket vásároljanak. A Bécsi kapu közelében megvásárolt Perger-házra esett a választásuk, itt alakítottak ki néhány cellát és egy kápolnát, amit még ebben az évben felszenteltek. Egy éven belül azonban olyannyira megnövekedett a testvérek száma, hogy kérvényezték a szomszédos, rossz állapotban lévő katonai építészeti hivatal rendelkezésükre bocsátását I. Lipót királytól. Meg is kapták és el is kezdték az átépítés munkálatait, húsz évet áldoztak rá, végül mégis le kellett bontani az eredeti épületet, annyira menthetetlenek voltak az alapjai. Így kapta az új rendház és templom terveinek elkészítéséről szóló megbízást az építész Athanáz testvér, polgári nevén Wittwer Márton.

Városunkban több egyházi épület építése is a nevéhez fűződik, mint pl. a Német Ispita temploma, vagy a Kálvária-domb kápolnái. A munkálatok 1714-ben kezdődtek meg, először a rendház nyugati, Rábával párhuzamos szárnya készült el, 1725-ben pedig a templom. Szerkezetileg különlegesnek számít az ovális alaprajz és a különálló torony. A homlokzaton Szűz Mária, Avilai Szent Teréz és Keresztelő Szent János szobrait láthatjuk. A mellékoltárok festményei a nápolyi származású osztrák festő, Martino Altomonte munkái. A szentek szobrait a Dél-tiroli Ferdinand Stuflesser készítette a XIX. században. Bár kevesen ismerik a nevét, ő faragta a padovai Szent Antal Bazilika egyik faoltárát is.

A templom jobb oldalán egy nyitott kápolnában a város és a magyarországi barokk egyik legszebb szobrászati alkotását csodálhatjuk meg, a Hab-Mária szobrot. Alkotója bizonyos források szerint Giovanni Giuliani velencei születésű szobrászmester, aki 1690-ben telepedett le Bécsben. Ő volt azon művészek egyike, akinek köszönhetően az északolasz barokk irányzat utat nyert és felvirágzott Ausztriában, és ezzel együtt a Monarchia többi területén. Emellett a templom freskóit készítő Altomonte barátja volt, egymás mellett nyugszanak a heiligenkreuzi kolostor temetőjében.

A szobrot az első győri árvízi emléknek is tekinthetjük, a nevét is onnan kapta, hogy neki tulajdonították a Rába áradatának megfékezését. 1735 között készült mészkőből, kék színben pompázott és a Sétatéren, a Radó-sziget vár felőli oldalán állt. Ahogyan a talapzaton álló feliratból is kiderül, 1861-ben felújították, majd onnan került át mai helyére 1891-ben.        

Káptalanház

Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában című állandó kiállítás otthona

A kiállításnak teret adó épület szintén jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet. A Győri Egyházmegye Szent László Látogatóközpontjának új, állandó kiállítása Legenda Aurea – Ereklyék vonzásában címmel. A tárlat a Szent László-herma és a Könnyező Szűzanya-kegykép történetét és kultuszát mutatja be. A kiállítás latin címe arra a 14. századi – az Egyházmegyei könyvtárban is megtalálható - könyvritkaságra utal, amely összefoglalja az ebben a korban ismert szent ereklyéket. A magyar cím arra mutat rá, hogy az ereklyék mennyire szerves részei múltunknak, hétköznapjainknak, ünnepeinknek sok-sok évszázad óta.

A látogató a kiállítás elején megismerheti az ereklyék kialakulásának történetét, valamint szemügyre veheti Szent Maximus római kori, keresztény szent csontereklyéjét.

A kiállítás bemutatja és ismerteti az ereklyék művészettörténeti fontosságát, fajtáit és hatásukat a jelen korban; a tárlat a győri Püspökség féltett kincsei közül is számosat felvonultat.

A kiállítás fő témáját Szent László király kultusza képezi. Bemutatásra kerül a herma, valamint a benne lévő királyi koponyacsont különleges művészeti és a tudomány által feltárt eredményei. Teret szentel a Szent László-kultusznak és a fennmaradt művészi ábrázolásoknak. Végül a látogató megismerkedhet a több évszázadra visszanyúló, liturgikus körmenet történetével is.

A tárlat másik fő oszlopát a Könnyező Szűzanya kegyképének bemutatása képezi. Megismerhetjük a kegykép történetének viszontagságait, a vérrel könnyezés csodája mellett egyéb érdekességeket. A kegykép kultuszának nemzetközi hatását kevesen ismerik, de itt láthatóak a tiszteletére emelt templomok és megfestett másai. A kiállítást egy összefoglaló film zárja, mely által a látogató egyfajta lelki elmélyülésben részesülhet.

A győri Káptalandombon, mint háromszoros búcsújáróhelyen így már valóbab méltó módon kerül bemutatásra a Könnyező Szűzanya-kegykép, a Szent László-herma, valamint Boldog Apor Vilmos kultuszát megidéző kiállítás. A megújult terekben, mai installációkkal és eszközökkel, egyedi kép és hanganyaggal segítik a látogatók elmélyülését.

A kiállításnak teret adó épület szintén jelentős felújításon ment át. A földszintjén kialakított, Zalka János püspökről elnevezett vetítőterem, mely turisztikai filmeknek és előadásoknak ad helyet.

Bővebb információ: https://www.kaptalandomb.hu/hu/kiallitas/1/legenda-aurea---ereklyek-vonzasaban/

Frigyláda-szobor

A Frigyláda-szobor a barokk Győr pompáját idézi, a hozzá kapcsolódó történet pedig arra emlékeztet, hogy nem kifizetődő sem a bigámia, sem a bujdosás. Az impozáns alkotást Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervei alapján Antonio Corradini készítette III. Károly király megbízásából 1731-ben.A Frigyláda-szobor a barokk Győr pompáját idézi, a hozzá kapcsolódó történet pedig arra emlékeztet, hogy nem kifizetődő sem a bigámia, sem a bujdosás. Az impozáns alkotást Joseph Emanuel Fischer von Erlach tervei alapján Antonio Corradini készítette III. Károly király megbízásából 1731-ben.

Győr autó busz hálózat